Amikor egy vállalkozás megmaradt, elfekvő vagy már nem szükséges árukészletet szeretne értékesíteni, az egyik első kérdés általában az, hogy mennyit érhet a raktárkészlet. Erre azonban nem lehet kizárólag a korábbi beszerzési ár vagy a termékeken szereplő fogyasztói ár alapján válaszolni. Egy készlet aktuális felvásárlási értékét több tényező együtt határozza meg: számít a termékek típusa, állapota, kora, mennyisége, piacképessége, összetétele, valamint az is, hogy milyen körülmények között lehet a készletet átvenni és elszállítani.

Egy olyan termék, amely néhány éve még könnyen és magas áron értékesíthető volt, ma már egészen más piaci helyzetben lehet. Ezzel szemben egy régebbi, de stabil kereslettel rendelkező árucsoport továbbra is jól értékesíthető maradhat. Éppen ezért a raktárkészlet felvásárlási értékét mindig a jelenlegi állapot és továbbértékesítési lehetőség alapján érdemes vizsgálni.

Milyen tényezők határozzák meg egy raktárkészlet aktuális értékét?

A raktárkészlet felvásárlási értékét nem egyetlen adat alapján lehet meghatározni. A korábbi beszerzési ár, a termékek jelenlegi állapota, a készlet mennyisége, piacképessége és az elszállítás körülményei együtt alakítják azt, hogy az árumennyiség ma reálisan milyen értéket képviselhet. Ezért két hasonló méretű raktárkészlet között is jelentős különbség lehet akkor, ha az egyik gyorsan értékesíthető, jól csomagolt termékekből áll, míg a másik régebbi, vegyes vagy nehezebben értékesíthető árut tartalmaz.

Az értékelés során jellemzően az alábbi tényezők számítanak leginkább:

• a termék típusa és aktuális kereslete;
• a készlet kora;
• a termékek és a csomagolás állapota;
• a teljes árumennyiség;
• homogén vagy vegyes készletről van-e szó;
• rendelkezésre áll-e pontos készletlista;
• mennyire könnyen azonosíthatók a termékek;
• milyen gyorsan értékesíthetők tovább;
• milyen rakodási és elszállítási körülményekkel kell számolni.

Mi alapján állapítható meg egy raktárkészlet felvásárlási értéke?

A raktárkészlet értékének meghatározása nem egyetlen számítás eredménye. Két látszólag hasonló árumennyiség között is jelentős különbség lehet, ha az egyik homogén, jól csomagolt és könnyen értékesíthető termékekből áll, a másik pedig sokféle, régebbi vagy nehezebben azonosítható áruból. Emiatt a felmérésnél nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy mennyi termék található a raktárban, hanem azt is, hogy milyen reális lehetőség van azok további értékesítésére.

Az Árukészlet Felvásárlásnál minden megkeresés egyedi elbírálást kap, ezért nincs minden készlettípusra alkalmazható egységes felvásárlási ár. Ha szeretné előre megérteni, milyen információk szükségesek az értékeléshez, a raktárkészlet egyedi felmérésének és ajánlatadásának menetéről a kapcsolatfelvétel előtt is tájékozódhat. Minél pontosabb információ áll rendelkezésre a termékekről, annál reálisabban lehet megítélni a készlet értékesíthetőségét.

Miért nem a régi beszerzési ár határozza meg a mai értéket?

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy egy raktárkészlet értékét automatikusan az eredeti beszerzési árból próbálják meghatározni. Ha egy terméket korábban 10 000 forintért vásárolt a vállalkozás, abból még nem következik, hogy az ma is ugyanilyen arányban képvisel értéket. A piac közben változhatott, új termékek jelenhettek meg, csökkenhetett a kereslet, megváltozhatott a fogyasztói ár vagy egyszerűen túl sok hasonló termék kerülhetett forgalomba.

A felvásárló szempontjából az a kérdés, hogy mennyiért és milyen idő alatt értékesíthető tovább a készlet jelenleg. Ehhez hozzáadódik a tárolás, logisztika, árumozgatás és értékesítés várható költsége, valamint annak kockázata is, hogy a készlet egy része esetleg hosszabb ideig nem talál vevőre. Ezért egy több évvel korábbi számla hasznos információ lehet, de önmagában nem alkalmas a mai felvásárlási érték meghatározására.

Mennyire számít a termékek aktuális piacképessége?

A piacképesség az egyik legerősebb értékbefolyásoló tényező. Ha egy árucikkre jelenleg is rendszeres kereslet van, könnyen azonosítható, megfelelő állapotú és több értékesítési csatornán továbbadható, általában kedvezőbb helyzetből indul. Ezzel szemben egy nagyon speciális, szűk célközönségnek szánt vagy jelentősen elavult termék értékesítéséhez sokkal több időre lehet szükség.

Nem feltétlenül az a jó készlet, amelynek eredetileg magas volt az ára. Egy mérsékeltebb értékű, de gyorsan forgó árucsoport üzleti szempontból akár vonzóbb lehet, mint egy drága, azonban nehezen értékesíthető termék. A raktárkészlet felvásárlási értéke ezért szorosan összefügg azzal, hogy a termékekre ma van-e tényleges vásárlói kereslet.

Hogyan befolyásolja az állapot a készlet értékét?

Egy bontatlan, eredeti csomagolású készlet általában egyszerűbben továbbértékesíthető, mint egy olyan árumennyiség, amelynek jelentős része bontott, sérült vagy hiányos. A gyári csomagolás megléte azért is számít, mert a későbbi vásárló könnyebben meggyőződhet arról, hogy a termék nem volt használva. A tiszta, száraz körülmények között tárolt termékek szintén kedvezőbb helyzetben vannak, mint azok, amelyek hosszú időn keresztül nedvességnek vagy más károsító körülménynek voltak kitéve.

Ez nem jelenti azt, hogy csomagolássérült vagy régebbi termékekkel ne lehetne foglalkozni. A lényeg az, hogy a tényleges állapot már a felmérés kezdetén látható legyen, mert csak így lehet reális képet alkotni az egész készletről. Ha vannak sérült tételek, célszerű azokat nem elrejteni, hanem külön megmutatni és hozzávetőlegesen meghatározni az arányukat.

Számít-e, hogy homogén vagy vegyes raktárkészletről van szó?

Igen, mert a homogén készlet általában egyszerűbben áttekinthető és kezelhető. Ha például több száz vagy több ezer azonos, illetve néhány jól elkülöníthető terméktípus található a raktárban, könnyebb meghatározni a mennyiséget, állapotot és várható értékesítési lehetőséget. Egy több száz különböző cikkszámból álló vegyes készlet esetén jóval több információ feldolgozására lehet szükség.

A vegyes készlet azonban önmagában nem jelent problémát. Sok üzletbezárás, webshop-megszűnés vagy profilváltás során természetes, hogy számos különböző termék marad vissza. Ilyen esetben különösen hasznos lehet a fő termékcsoportok szétválasztása, mert ez gyorsabbá teszi a felmérést és pontosabb képet ad a készlet összetételéről.

A nagyobb mennyiség automatikusan többet ér?

Összértékben természetesen egy nagyobb készlet jelentősebb lehet, de a nagyobb mennyiség nem jelenti automatikusan azt, hogy az egyes termékekre magasabb felvásárlási érték jut. Ha például ugyanabból a termékből több ezer darab található a raktárban, annak továbbértékesítése hosszabb időt vehet igénybe. A vevőnek ilyen esetben nem egyetlen termék értékét, hanem a teljes árumennyiség piacra juttatásának lehetőségét kell vizsgálnia.

Ez különösen akkor számít, amikor a készlet egyben kerül értékesítésre. A korábbi teljes raktárkészlet egyben történő eladásáról szóló útmutatóban részletesen bemutattuk, miért lehet bizonyos helyzetekben gazdaságosabb a gyors, egyösszegű értékesítés, mint hónapokon keresztül külön-külön vevőt keresni az egyes termékekre. Az értékelésnél ezért mindig együtt kell vizsgálni a mennyiséget és a készlet várható forgási sebességét.

Mennyire befolyásolja az értéket a készlet kora?

A készlet kora önmagában még nem döntő tényező. Vannak olyan termékek, amelyek évek múltán is használhatók és keresettek maradnak, míg más árucsoportoknál akár néhány hónap alatt jelentősen csökkenhet az értékesíthetőség. Különösen gyors lehet az értékvesztés olyan termékeknél, amelyeknél gyakori a modellváltás, változik a divat vagy rövid a termék életciklusa.

Szezonális termékek esetében az időzítés szintén nagy szerepet játszhat. Egy adott szezon elején még jól értékesíthető árumennyiség ugyanannak az időszaknak a végén már lényegesen kisebb kereslettel találkozhat. Ezért az elfekvő készlet értékelésénél nemcsak azt érdemes megkérdezni, hogy hány éves az áru, hanem azt is, hogy a jelenlegi piacon mennyire használható és eladható.

Miért számít a csomagolás és a termékazonosíthatóság?

A megfelelően azonosítható termék gyorsabban felmérhető és egyszerűbben továbbértékesíthető. Ha rendelkezésre áll a márka, típusszám, cikkszám, vonalkód vagy más pontos termékinformáció, könnyebb megvizsgálni, milyen termékről van szó és milyen piaci környezetben értékesíthető. Ha ezzel szemben több száz jelöletlen vagy hiányosan azonosítható doboz található egy raktárban, az értékelés sokkal több munkát igényel.

Az eredeti csomagolás nem minden terméknél ugyanannyira fontos, de általában növeli a továbbértékesíthetőséget. Kiskereskedelmi jellegű termékeknél a sérült doboz például komolyabb értékcsökkentő tényező lehet, mint egy olyan ipari terméknél, ahol elsősorban a műszaki állapot számít. Emiatt a csomagolást mindig az adott termékkategóriával együtt kell értékelni.

A logisztikai körülmények is befolyásolhatják az ajánlatot?

Igen, mert egy készlet átvétele nem ér véget azzal, hogy megállapodás születik az áruról. A termékeket fizikailag össze kell készíteni, rakodni kell, járműre kell helyezni, majd el kell szállítani. Egészen más logisztikai feladat egy földszinti, teherautóval megközelíthető raktárból raklapos árut elszállítani, mint egy szűk üzlethelyiségből több ezer kisebb dobozt kézzel mozgatni.

Ezért már az értékelésnél érdemes pontosan megadni a helyszínt és a rakodási körülményeket. A raktárkészlet rakodással és országos elszállítással történő felvásárlása során a teljes logisztikai feladatot is figyelembe kell venni, ezért a könnyen hozzáférhető, jól rendezett készlet egyszerűbben kezelhető. A cél nem az, hogy az eladó előre minden logisztikai feladatot elvégezzen, hanem az, hogy a várható munka már a megállapodás előtt átlátható legyen.

Miért számít, mennyi idő áll rendelkezésre az értékesítésre?

Az idő szinte minden készletértékesítésnél fontos tényező. Ha egy vállalkozásnak nincs sürgős határideje, lehetősége van hosszabb ideig különböző értékesítési csatornákat kipróbálni, akciózni vagy akár egyenként vevőket keresni. Ha azonban néhány napon vagy héten belül át kell adni egy bérelt raktárt, bezár az üzlet vagy megszűnik a telephely, egészen más szempontok kerülnek előtérbe.

Ilyen helyzetben a gyors lezárásnak önmagában is üzleti értéke van, mert megszűnhetnek a további raktározási és kezelési költségek. Ha egy vállalkozás megszűnik, a megmaradt árukészlet értékesítését sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, különösen akkor, ha nagyobb árumennyiséget vagy teljes raktárt kell felszabadítani. Minél korábban elindul a készlet felmérése és az értékesítési lehetőségek áttekintése, annál több idő marad a rakodás és az elszállítás megszervezésére.

Hogyan készíthető elő a készlet a pontosabb felméréshez?

Minél jobban dokumentált a készlet, annál kevesebb bizonytalanság marad az első értékelésnél. Nem feltétlenül van szükség minden egyes termék kézi megszámolására, de sokat segít egy meglévő készletlista, néhány áttekintő fotó, a fő termékcsoportok megnevezése és a hozzávetőleges mennyiség. Vegyes készletnél érdemes azt is feltüntetni, melyik termékcsoport képviseli a készlet nagyobb részét.

A pontosabb felméréshez nem szükséges minden egyes terméket külön leltározni, de néhány jól megválasztott adat sokat segíthet. Az árukészlet felvásárlásra történő előkészítésénél a fotók, a mennyiség és a termékek alapadatai adják a legjobb kiindulópontot, mert ezekből gyorsan látható, milyen jellegű és mekkora készletről van szó. Nagyobb vagy vegyes árumennyiségnél ez különösen fontos, mert csökkenti a későbbi pontosítások számát.

Milyen adatokat érdemes összekészíteni az ajánlatkérés előtt?

Nem kell minden esetben teljes, tételes leltárt készíteni, de néhány alapinformáció jelentősen gyorsíthatja az első felmérést. Minél pontosabb képet kap a felvásárló a készlet összetételéről és állapotáról, annál kevesebb bizonytalanság marad az ajánlatadás előtt. Nagyobb vagy vegyes raktárkészletnél már néhány jól megválasztott adat is sokat segíthet.

Érdemes előkészíteni:

• a fő termékcsoportok megnevezését;
• a hozzávetőleges darabszámot vagy raklapszámot;
• néhány áttekintő fotót a teljes raktárról;
• közeli képeket a termékekről és csomagolásukról;
• a sérült vagy bontott tételek hozzávetőleges arányát;
• a készlet helyszínét;
• a rakodási lehetőségeket;
• a kívánt elszállítási vagy kiürítési határidőt;
• meglévő készletlistát vagy Excel-kimutatást, ha rendelkezésre áll.

Mennyit ér az elfekvő árukészlet?

Erre látatlanban nem lehet szakmailag korrekt összeget mondani. Az elfekvő árukészlet egyik sajátossága éppen az, hogy az eredeti könyv szerinti, beszerzési vagy kiskereskedelmi érték és a jelenlegi piaci érték között jelentős eltérés lehet. A különbség nagysága mindig az adott terméktől és az aktuális továbbértékesítési lehetőségektől függ.

Ha ugyanaz az áru hosszabb ideje nem fogy a korábbi értékesítési csatornán, abból nem következik automatikusan, hogy értéktelen. Lehetséges, hogy más értékesítési csatornán, eltérő árszinten vagy más célcsoport számára továbbra is piacképes. Éppen ezért a készletfelvásárlás egyik lényeges eleme annak felmérése, hogy milyen reális lehetőség van az árumennyiség újbóli értékesítésére.

Mikor érdemes ajánlatot kérni ahelyett, hogy tovább várna?

Ha a készlet hónapok óta alig mozog, folyamatosan raktárhelyet foglal, vagy már egyértelműen nincs rá szükség a vállalkozás jelenlegi működéséhez, érdemes legalább felmérni az értékesítési lehetőségeket. Az ajánlatkérés még nem jelenti azt, hogy kötelező elfogadnia a felajánlott feltételeket, viszont konkrétabb képet kaphat arról, milyen lehetőség van a készlet egyben történő értékesítésére. Ez sokkal jobb döntési alap, mint hónapokon keresztül kizárólag az eredeti beszerzési értékhez ragaszkodni.

Az egyedi árukészlet-felvásárlási ajánlatkéréshez érdemes megadni a fő terméktípusokat, hozzávetőleges mennyiséget, állapotot, helyszínt és néhány jól értelmezhető fotót. Ha rendelkezésre áll készletlista, az természetesen tovább pontosíthatja a felmérést. Nagyobb raktár vagy összetett készlet esetén személyes helyszíni egyeztetés is indokolt lehet.

Összegzés

A raktárkészlet felvásárlási értékét nem lehet egyetlen százalékkal vagy a korábbi beszerzési árból kiinduló egyszerű képlettel meghatározni. A termékek jelenlegi piacképessége, állapota, mennyisége, kora, csomagolása, összetétele és az elszállítás körülményei együtt alakítják azt, hogy egy teljes készlet milyen értéket képviselhet. Különösen fontos különválasztani az eredeti beszerzési értéket attól az összegtől, amelyet a készlet a jelenlegi piaci környezetben reálisan képvisel.

Ha megmaradt vagy elfekvő raktárkészletét szeretné értékesíteni, érdemes már az első egyeztetéshez néhány fotót, alapvető termékinformációt és hozzávetőleges mennyiséget összekészíteni.

Gyakran ismételt kérdések

Mi alapján számítják ki egy raktárkészlet felvásárlási értékét?

A felvásárlási értéket több tényező együttesen határozza meg, ezért nincs minden készletre alkalmazható egységes képlet. Vizsgálni kell többek között a termék típusát, mennyiségét, állapotát, korát, csomagolását és aktuális továbbértékesíthetőségét. Nagyobb készletnél a rakodás és az elszállítás körülményei is fontos részét képezhetik a teljes felmérésnek.

A beszerzési ár hány százalékát lehet megkapni egy készletért?

Erre nem lehet általánosan érvényes százalékot mondani. Egyes termékek hosszabb idő után is jól tartják a piaci értéküket, másoknál viszont gyors lehet az értékvesztés a kereslet, modellváltás vagy szezonális tényezők miatt. Az eredeti beszerzési ár ezért csak háttérinformáció, a felvásárlásnál a jelenlegi piaci helyzet a meghatározóbb.

Értékes lehet egy több éve raktárban álló készlet is?

Igen, a készlet életkora önmagában nem jelenti azt, hogy az áru értéktelen. Ha a termék használható, megfelelő állapotú és van rá továbbértékesítési lehetőség, régebbi készletnek is lehet piaca. A pontos megítélés mindig az adott termékkategóriától függ.

A sérült csomagolás csökkenti a raktárkészlet értékét?

Bizonyos terméktípusoknál igen, mert a sértetlen gyári csomagolás növeli a továbbértékesíthetőséget. Ettől még egy csomagolássérült termék nem feltétlenül válik eladhatatlanná, különösen akkor, ha maga a termék hibátlan és teljes. A sérülések arányát azonban érdemes már az első felméréskor pontosan megmutatni.

Többet ér az egységes készlet, mint a vegyes árukészlet?

Nem feltétlenül ér többet, de általában könnyebben és gyorsabban felmérhető. Egy homogén készletnél egyszerűbb meghatározni a mennyiséget és a továbbértékesítés lehetőségét, míg egy nagyon vegyes raktár több vizsgálatot igényelhet. Vegyes készlet esetén a termékcsoportok szerinti rendezés sokat segíthet az értékelésben.

Kell pontos készletlista az ajánlatkéréshez?

Az első kapcsolatfelvételhez nem feltétlenül szükséges teljes és tételes lista. Néhány jó minőségű fotó, a termékek típusa, állapota, hozzávetőleges darab- vagy raklapszáma és a helyszín már megfelelő kiindulópont lehet. Ha van kész készletlista vagy Excel-kimutatás, azt érdemes elküldeni, mert gyorsíthatja a felmérést.

Befolyásolja az ajánlatot, hogy milyen gyorsan kell kiüríteni a raktárt?

Az időzítés a teljes lebonyolítás szempontjából mindenképpen lényeges. Ha néhány napon belül ki kell üríteni egy nagy raktárt, más logisztikai szervezés szükséges, mint amikor több hét áll rendelkezésre. Ezért a kiürítés végső határidejét már az első megkereséskor célszerű megadni.